A légkör (atmoszféra) Földünket vékony gázrétegként veszi körül. Létünket ennek a gázburoknak köszönhetjük, hiszen ebben a rétegben találhatjuk az élővilág számára fontos lételemet az oxigént. A légkör túlnyomó része az alsó 10-15 km-es zónában foglal helyet. A légkörben a gáz halmazállapotú anyagok mellett folyékony és szilárd halmazállapotban lévő anyagok is találhatók. Az atmoszférát is különböző rétegekre bonthatjuk. A szférákat elválasztó rétegeket pauzák különítik el egymástól. A Földtől felfele haladva a következő rétegeket különböztetjük meg:
•Troposzféra (0-12 km-es magasságban helyezkedik el) •Tropopauza (megközelítőleg 12 km-es magasságban helyezkedik el) •Sztratoszféra vagy ozonoszféra (12-50 km-es magasságban helyezkedik el) •Sztratopauza (megközelítőleg 50 km-es magasságban helyezkedik el) •Mezoszféra (50-85 km-es magasságban helyezkedik el) •Mezopauza (megközelítőleg 85 km-es magasságban helyezkedik el) •Termoszféra (85-1000 km-es magasságban helyezkedik el) •Termopauza (megközelítőleg 1000 km-es magasságban helyezkedik el.) •Exoszféra (1000 km feletti rétegek)
A különböző szféráknak az elhatárolódási alapja a hőmérséklet magasság szerinti viselkedése.
A légkör összetevői:
Az atmoszférát állandó és változó összetételű gázok, cseppfolyós és szilárd anyagok alkotják. A gázokat két fő szempont szerint csoportosítják: a légkörben való tartózkodási idejük, mennyiségük és térfogaton belüli arányuk szerint. Azokat a gázokat, amelyek mennyisége hosszú távon változatlan marad állandó gázoknak nevezzük.
A levegőtérfogat 99,99%-át az alábbi fő összetevők alkotják:
A légkör összetételének fennmaradó százaléktöredékét az aeroszol részecskék és a nyomgázok alkotják. A változó összetevő gázok kis mennyiségük ellenére igen fontos szerepet játszanak a légköri folyamatok kialakításában. Az ózon kis mennyiségben van jelen, mégis életfontosságú szerepet tölt be. A légköri aeroszolok gyengítik a Föld felszínére érkező sugárzást.
A légköri ózon:
A légkörben természetes módon a napsugárzás hatására a levegő oxigénjéből fotokémiai reakciókkal három oxigén atomos ózonmolekula keletkezik. Bár az ózongáz a légkörben elenyésző mennyiségben van jelen, jelentősége az élő rendszerekre káros ultraibolya sugárzás elnyelése következtében óriási. A légkörben lefelé haladva egyre több oxigén áll rendelkezésre az ózon képződéséhez, így az alsóbb rétegekben az ózon nagyobb koncentrációban lesz jelen. A légkörben lévő ózon túlnyomó része a 10-50 km közötti magasságokban, a legnagyobb koncentrációban azonban a 15 és 25 km-es magasságok között található. Ezt a réteget nevezzük ózonpajzsnak, ózonrétegnek. A troposzférában, vagyis a légkör alsó 10 km-es rétegében az összes ózon csupán 10%-a található. Folytatjuk...
